Több éves csúszás után az idei év közepén teljes egészében átadhatják a Nagy Egyiptomi Múzeumot a gízai piramisok szomszédságában.
A gízai piramisoktól két kilométerre felépített Nagy Egyiptomi Múzeum (Grand Egyptian Museum, GEM) megnyitását eredetileg 2020-ra tervezték, azonban mindmáig csak a nagycsarnok, a nagy lépcsőház, több kereskedelmi egység és a külső részek hozzáférhetőek a látogatók számára. Az ókori Egyiptom emlékeire kíváncsi látogatók számos olyan múzeumi tárgyat nem tekinthetnek még meg új kiállítási helyén, amely korábban a kairói Egyiptomi Múzeumban volt látható, de már átköltöztették az új múzeumba.
Egy nem hivatalos információs oldal a teljes múzeum várhatóan késő tavasszal, az ugyanazon az oldalon szereplő másik információ szerint az év közepén nyílhat meg. A hivatalos oldalon nem található a nyitás dátumára vonatkozó információ – írja a Reisereporter az fvw cikke alapján.
Az egyiptomi kormány 2002-ben hirdetett globális pályázatot egy olyan komplexum megtervezésére, amely a világ legnagyobb ókori régészeti gyűjteményének elhelyezésére, bemutatására és megőrzésére szolgál. Az építkezés 2005-ben kezdődött meg, de a munkálatok később – többek között a 2011-es Arab tavasz miatt – több évre leálltak, és csak 2014 után folytatódtak, amikor az ország helyzete stabilizálódott.
A GEM teljes megnyitása után a világ legnagyobb régészeti múzeuma lesz, amely 50 hektárnyi területen több mint százezer műtárgynak ad otthont.A fáraók kora mellett a történelem előtti időkből, valamint az ókori görög és római korból származó régészeti leletek is helyet kapnak a komplexumban, így egy helyen lesznek láthatóak az ország több ezer éves történelmének emlékei.
Az előcsarnokban már látható II. Ramszesz fáraó 12 méter magas szobra, amely korábban a kairói főpályaudvar előtt állt. A múzeum másik büszkesége Kheopsz fáraó 42 méter hosszú, több mint négyezer éves napbárkája lesz, amelyet nyolc hónapig tartó előkészület után, két nap alatt szállítottak át egy speciális járművel korábbi helyéről, a Kheopsz-piramis közelében lévő Napbárka Múzeumból a nyolc kilométerrel arrébb lévő új létesítménybe.
Tutanhamon fáraó sírleletét is itt láthatja majd felfedezése óta először teljes egészében a nagyközönség. Eddig ugyanis csak1800 darabot állítottak ki a kincsből, a nyitás után azonban állítólag 5600 darabja lesz megtekinthető a festett szarkofágoktól az ékszereken át a fiatalon elhunyt fáraó bőrszandáljáig és lenvászon alsóneműjéig. Csak a Tutanhamon-kincs bemutatására közel 7000 négyzetméter kiállítási területet szán a múzeum.
Az új múzeum kialakításának költségei a The Times korábbi értesülései szerint egymilliárd dollárra rúghatnak. A múzeum jobb megközelíthetősége érdekében új utakat építettek, a Kairóból induló földalatti vasút vonalát is meghosszabbítják, és egy új repülőtér is épült a közelben.
Ahmed Issa turisztikai miniszter még decemberben azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az új múzeumnak reményeik szerint akár ötmillió látogatója is lehet az első évben, később pedig még több is, ha az emberek otthon beszámolnak az élményeikről.
Az ír székhelyű Heneghan Peng Architects építésziroda által tervezett múzeumépület átlós vonalai, aszimmetrikus kialakítása és piramis alakzatai az ókori Egyiptomot idézik. Az épületbe piramis alakú kapukon léphetnek be a látogatók, amelyeket a nagy fáraók neveit tartalmazó hieroglif feliratok vesznek körül, az ablakokból pedig a gízai piramisokra látni.
A régészek közben folyamatosan bukkannak új ókori kincsekre. A Spiegel beszámolója szerint nemrég például egy fáraószobor 3,8 méter magas felső részét ásták ki, amely szintén az i. e. 1279 és 1213 között uralkodott II. Ramszeszt ábrázolhatja. A szobor alsó részét már 1930-ban megtalálhatta egy német régész, de még nem sikerült ellenőrizni, hogy a két rész valóban összeillik-e. A fehér mészkőből készült szoborrészletet Minja városától délre, Kairó és Luxor között félúton találták.