A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
A fáraók és istenek felemelkedésével az egyiptomi kultúra is átalakult. Megjelent az írás, az élet szervezettebbé vált, a Nílus sarát pedig az építészetben felváltotta a kockára vágott terméskő – a piramisok egyik legfőbb alapja. Az istenek megjelenése pedig magával hozta a templomok építését is, ahol gondozták is őket – szobraikat megmosták és felöltöztették, étellel és itallal látták el őket, hogy ne éhezzenek.
A templomok azonban nem csupán szent helyek voltak, hanem egyfajta adóhivatalok is.
Mivel akkoriban még nem létezett pénz, ezért az adósok a természet javaival fizettek: gabonával, olívaolajjal vagy aranyrudakkal. Ezekről a tisztségviselők kőbe vésett listát készítettek. A történészek szerint az adóztatás rugalmas volt: az embereknek a Nílus szintjéhez, azaz a termésük minőségéhez igazítva kellett adózniuk.
Théba I.E. 1500 körül, az Újbirodalom idején lett Egyiptom fővárosa. Ekkoriban nagyjából 20 ezer ember élt itt, míg a környezetében közel egymillió. A város körül monumentális templomok épültek, amelyek egy része ma is áll. A városban élő szegények sártéglából készült házakban éltek, amelyeknek kevés ablaka volt, hogy viszonylagos védelmet nyújtson a hőség ellen. A szegénynegyedek mellett viszont ott sorakoztak a papok és hivatalnokok villái, ahol még a felszerelések is fényűzőek voltak. Kényelmes, fából készült, háttámlás székeken ücsörögtek – ilyeneket csak a nemesek és a magas beosztású hivatalnokok engedhettek meg maguknak. Még fürdőszobáik is voltak kőből készült WC-vel felszerelve (ezek mélyén egy homokkal töltött edény állt, amit a szolgák rendszeresen ürítettek). A fürdők kezdetleges zuhannyal is rendelkeztek, amelyek tálcája egy süllyesztett homokkő lapból és vízelvezetőből állt. A nemesek botvívással és a backgammon ősének számító senettel szórakoztatták magukat.
Ugyanakkor a gazdagok és a szegények között nem volt olyan nagy a szakadék, illetve az egyiptomi kultúra és a társdalom sokkal fejlettebb volt, mint ahogy azt gondolnánk.
Az új, nyolcrészes dokusorozat erre világít rá a régészet, az egyiptológia és a törvényszéki tudomány nemzetközi szakértőivel készített – olykor mítoszromboló – interjúi során.
forrás: https://hvg.hu/tudomany/20221005_okori_egyiptom_egy_birodalom_kronikai_dokumentumfilm_sorozat_viasat_history