Több ezer évvel ezelőtt az ókori Egyiptomban sokféle mítoszt meséltek arról, hogyan születtek az istenek, milyen hatalommal rendelkeztek és hogyan élték az életüket. Az Egyiptomi Gyűjtemény tárgyain keresztül most felidézünk néhány ősi történetet és bepillantunk az istenek világába. Kezdjük hát a szokásos módon: egyszer volt, hol nem volt…
A világ teremtése
Héliopolisz városa híres volt hatalmas templomáról, amelyben a napistent tisztelték. A templom papjai szerint a napisten nemcsak a leghatalmasabb isten volt, hanem a világ teremtője is. Ők így mesélték: Kezdetben nem volt semmi, nem létezett az ég, sem a föld, nem voltak emberek és nem volt halál sem. Még az istenek sem születtek meg. Ebben a semmiben először megjelent az ősvíz, majd abban testet öltött az első isten, Atum-Ré, a napisten. Nem volt anyja, nem volt apja, a napisten önmagát hozta létre. Amikor megszületett, a világban megjelent a fény. Miután önmagát létrehozta, Atum-Ré megalkotta az első istenpárt, Su istent, a levegő férfi istenségét és Tefnut istennőt, akivel a pára érkezett a világba. Az első istenpárnak két gyermeke született: egy fiú, akit Geb istennek neveztek, és egy lány, ő volt Nut istennő. A testvéreket apjuk, a levegő istene szétválasztotta egymástól. A lányt maga fölé emelte, hogy létrehozza az égboltot, a fiút pedig lefektette a földre, az ő teste lett a föld felszíne. Amikor az egyiptomiak felnéztek a csillagos égboltra, az égistennő ruhájában gyönyörködtek, amikor földrengések voltak, azt a föld isten nevetésének hitték. Ezen a tárgyon a testvérek, az ég és a föld szétválasztása látható, tehát az a pillanat, amikor a világ alapjai létrejöttek. A tárgy adatlapja és nagyítható fényképe megtekinthető itt.