Az ókori egyiptomi oroszlánfejű istennÅ‘t, Szehmetet ábrázoló újabb 27 szobrot fedezett fel egy európai-egyiptomi régészcsoport III. Amenhotep fáraó halotti templománál a NÃlus-parti Luxor közelében, az Å‘si Théba területén - jelentette be vasárnap az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium.
Musztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti tanács vezetÅ‘je elmondta, hogy a fekete gránitból faragott szobrok egy része a két métert is eléri. A szobrok trónon ülve, vagy bal kezében az élet szimbólumát tartva, vagy állva, mellkasa elÅ‘tt egy papirusztekercseket tartva ábrázolja az oroszlánfejű istennÅ‘t. Vaziri hozzátette, hogy az istennÅ‘ ábrázolására jellemzÅ‘ módon Szehmet fejét napkorong veszi körül, amelyet egy ureuszkÃgyó ölel körbe.
A missziót vezetÅ‘ egyiptológus, Horig Szuruzian szerint a talaj felsÅ‘bb részeiben talált leletek jó, a mélyebben fekvÅ‘ rétegekben találtak azonban meglehetÅ‘sen rossz állapotban vannak. Hozzátette, hogy munkatársaival jelenleg a leletegyüttes megtisztÃtásán és megÅ‘rzésén dolgoznak, hogy a projekt befejeztével a nagyközönség elé tárhassák a szobrokat.
Az európai-egyiptomi régészcsoport 1998 óta folytat ásatásokat III. Amenhotep fáraó halotti templomának romjai között az egykori Thébában, és azóta nagyjából 287 különböző méretű és formájú Szehmet-szoborra bukkantak a területen.
Szehmet ókori egyiptomi istennő, Ré napisten lánya, neve azt jelenti, hogy hatalmas. Az oroszlánfejű istennőt tartották az anyák oltalmazójának, az orvosok védelmezőjének, de a háború, a járvány, a gyűlölet és a halál úrnőjének is.
Idén már több jelentÅ‘s régészeti felfedezés is született Egyiptomban. A szakemberek egyebek között fáraókori sÃrokra, szobrokra, koporsókra és múmiákra, egy fáraókori ácsműhely, egy 4000 éves temetkezési kert, egy hellenisztikus korszakból származó, nagyjából 2300 éves tornacsarnok maradványaira bukkantak, valamint egy hatalmas rejtett kamrát találtak a gÃzai nagy piramisban.