Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.
Az ókori egyiptomi, fÅ‘ként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmezÅ‘ Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt dÃszÃtett. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elÅ‘.
A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsa kori rétegben.
A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépÃteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fÅ‘városa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években elÅ‘került néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.
A kutatást vezetÅ‘ Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint elÅ‘ször találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben. Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosÃtottak.
KésÅ‘bb, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem elÅ‘tt utolsóként esett el a babiloniakkal vÃvott egyenlÅ‘tlen küzdelemben.