A Nofertiti szépséges egyiptomi királyné világhÃrű mellszobra körüli vitát francia harag szülte, és az I. világháborúig nyúlik vissza gyökere - fedte fel eddig nem ismert iratok vizsgálatából egy művészettörténész.
A háromezer évesnél is régebbi büsztöt 1913-ban adták a németeknek, miután befejeződtek azok az ásatások, amelyek során előkerült, és az egyiptomi, illetve a német fél felosztotta a leleteket. A szobor Berlinbe került, Egyiptom azonban 1925-ben nagy vehemenciával visszakövetelte az értékes fejet.
Mindennek oka Bénédicte Savoy művészettörténész szerint abban rejlett, hogy az afrikai ország régészeti hatósága akkoriban egy francia férfi, Pierre Lacau (1873-1963) vezetése alatt állt. Lacau az elsÅ‘ világháborúban harcolva megutálta ellenfeleit, a németeket, ámde a jeles szakember nemcsak tÅ‘lük viszolygott, hanem Egyiptomtól is, Ãgy az elsÅ‘ világégés hófödte lövészárkait kellemesebb idÅ‘töltésnek tartotta, mint a sivatagot. Noha 1915-ben felszólÃtották hogy a vérszivattyút hátrahagyva foglalja el a régiségügy vezetÅ‘jének neki Ãtélt székét Kairóban, az elsÅ‘ világháború végéig késlekedett posztjának betöltésével, inkább a frontvonalon akart maradni, vagy otthon, a párizsi Louvre-ban szeretett volna karriert épÃteni.
Lacau posztja elfoglalását követÅ‘en minden erejét felhasználva próbálta bizonyÃtani, hogy a németek hibát követtek el Nofertiti szobrának elvitelével; gyűlölte a német régészeket, ezért kitartó követelésének köszönhetÅ‘en a britek 1915-ben dinamittal felrobbantották az elÅ‘bbiek bázisául használt luxori házat. Ezt követÅ‘en a francia minden erejével az általa megvetett nép archeológusainak távoltartására összpontosÃtott. "Egy nemzetnek lehetnek igaz tudósai és teljesen korrupt lelke" - jegyezte meg Lacau egy dán kollégájának.
Az egyiptológus a húszas években újrakezdte a Nofertiti szobráért folytatott küzdelmet, de nem sikerült áttörést elérnie. KésÅ‘bb ironikus módon Hitler maradt Lacau egyetlen reménye, a német külügy 1933. október 9-én Ãgéretet tett a büszt visszaszolgáltatására, de végül a náci diktátor meggondolta magát, Ãgy a szobor Berlinben maradt.
Savoy épp a Pierre Lacau hagyatékában szereplÅ‘ iratköteg, a Tete de Nefertiti 1925-1931 (Nofertiti feje 1925-1931) cÃm alatt gyűjtött füzér alapján vonta le következtetéseit. "E dokumentumoknak hála, egyértelműen szem elé kerülnek a Nofertiti körül Egyiptom és Németország között zajló vita eddig alábecsült francia vonatkozásai" - Ãrta Nofertiti, egy német-francia ügy cÃmű könyvében Savoy.
Nofertiti - akinek neve azt jelenti, a szépség megérkezett - mind a mai napig parázs viták kereszttüzében áll. Az egyiptomi LegfÅ‘bb Régészeti tanács korábbi vezetÅ‘je, Záhi Havvász többször is visszakövetelte a berlini Neues Museumban kiállÃtott szobrot, az egyiptomiak lendülete azonban nemrég alábbhagyott, mert a rövid ideig miniszteri rangot is viselt Havvász ellen korrupció és illegális műkereskedelem miatt nyomozást indÃtott a kairói ügyészség.
Nofertiti (Nefertiti) Ehnaton egyiptomi fáraó felesége volt. Mellszobra becslések szerint i.e. 1355 környékén készült, 1912-ben került elÅ‘. Berlinben 1923-ban állÃtották ki elÅ‘ször.