Egy balatonedericsi pincében óegyiptomit tanít, német és orosz turistáknak tolmácsol, szótárt ír, és még a tó múltját is kutatja. Takács Gábor korántsem hétköznapi élete.
„Óegyiptomi/Altägyptisch” – olvasható a különös táblán a 71-es főúton, a balatonedericsi benzinkút mellett. Noha egyéb útmutatás híján nem könnyű megfejteni, kire, mire utal a tábla, azért némi kérdezősködéssel kideríthető: a felirat egy balatonedericsi szőlőhegyi pincében kialakított nyelviskolát „hirdet.” A pince falát híres nyelvészek, egyiptológusok, klasszika-filológusok, történészek fotói és hieroglifák borítják. Egy tabló is ott a falon: a képen a brnói Masaryk Egyetem nyelvészhallgatói láthatóak, akik itt ismerkedtek az óegyiptomi hieroglifákkal. – Kétségtelenül nem a legszokványosabb nyelviskola ez. De valamiből meg kell próbálnom megélni, ugyanis amióta az év elején engem is leépítettek az egyetemről, gyakorlatilag nincs bevételem. Meghirdettem tehát az óegyiptomi és kopt nyelvoktatást itt, a pincémben, amit még évekkel ezelőtt vettem – eleveníti fel Takács Gábor, az ELTE egykori docense. Óhatatlanul adódik a kérdés: ki akar Balatonedericsen vagy a környékén óegyiptomit vagy koptot tanulna? Habár sorok nem állnak a pincenyelviskola előtt, azért akadnak tanulók jócskán: Takács Gábor kutatási területe ugyanis az óegyiptomi nyelvet is magába foglaló sémi-hámi nyelvcsalád hangtana és szókészlete, amellyel Európában rajta kívül csak ketten foglalkoznak. Így, ha kell, akkor Edericsig is elutaznak azok, akik a terület iránt érdeklődnek. A cseheken kívül német, olasz és amerikai hallgatók is részt vettek már Takács Gábor kurzusain, amelyek lehetnek néhány naposak, de akár több hetesek is. Takács Gábor éppen harminc éve kezdett hieroglifákkal foglalkozni. Noha történelem-orosz szakra vették fel az ELTE-re, hamar kiderült, inkább az orientalisztika érdekli, s miután az első évben mindkét szakján színjelesnek bizonyult, engedélyezték neki, hogy elkezdje az egyiptológiát is. Itt aztán hamarosan asszirológiát és indológiát is hallgatott, de mind inkább az egyiptomi nyelvtörténet bűvölte el. Ebben az irányban képezte tovább magát, a hazai diplomák és doktorátus után két év kutatás következett Humboldt-ösztöndíjjal Frankfurtban. Ám hiába a kifogástalan pedigré, idehaza nehezen, 32 évesen jutott először álláshoz. Az MTA nyelvtudományi kutatóintézetébe vágyott, ám oda csak szerződésesnek vették fel. Kilenc évig párhuzamosan dolgozott, az egyetemen oktatott, az akadémián pedig kutatott, de csak 2012-ig. – Hiába könyörögtem a 2010-es évek közepétől az akadémia és a nyelvtudományi intézet vezetőinél, hogy az egyre romló egyetemi helyzetből hadd menjek vissza a nyelvtudományi kutatóintézetbe, hogy kutatásaimat megóvjam. Míg 2012-ig eljutottam külföldi konferenciákra, azóta nem – idézi fel. Az idén aztán végleg átcsaptak a feje felett a hullámok, bekerült az ELTE év eleji nagy leépítésébe, pedig az egyetem vezetőinél a kutatási terület nemzetközi szaktekintélyeinek sora tiltakozott. Tíz kötete és kétszáz tanulmánya ellenére is egzisztenciális veszélybe került. – Ezután a Balatoni Hajózási Zrt. alkalmi munkavállalója is voltam, a keszthelyi kikötőben a jegyeladásnál tolmácskodtam, és a fedélzeti idegenvezető hangos tájékoztatót szerkesztettem meg a Keszthelyi-öböl látnivalóiról – mondja, s arról szerényen épp csak említést tesz, hogy franciául, németül, angolul, olaszul, oroszul is beszél. Takács Gábornak nem csak munkahelye lett a Balaton, hanem kutatási témája is. 2008 óta járja ugyanis a tó környékét kerékpárral, de hajóval is keresztül-kasul bejárta már a Balatont, és mivel kíváncsi természet, alaposan utánajárt mindannak, amit látott, hallott. Évtized alatt a balatoni helytörténeti szakirodalom megszállott gyűjtőjévé vált, 2015-ben megszervezte a tó helytörténészeinek első találkozóját, ami azóta rendszeres eseménnyé vált. Most azt tűzte ki célul, hogy az összes balatoni sétahajón legyen többnyelvű helyismereti utastájékoztatás. Így laikus számára bábeli zűrzavarnak tűnhet élete: már fogalmazza a Balatonhoz érkező német, orosz turistáknak szánt tájékoztató szövegét, szerkeszti az óegyiptomi nyelv etimológiai szótárát, nekikezdett a sémi-hámi gyökszótár további köteteinek – de persze csak akkor, ha épp nem akad senki, aki az edericsi pincében tanulna óegyiptomit.
Comments