Dzsószer piramisa a szakkarai nekropolisz máig leglátványosabb monumentális alkotása, Egyiptom első piramisa, 1979-től az UNESCO Világörökség része. A piramiskörzet számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos.
Eredeti méretei: 125×115×61 méter.
Mai méretei: 121×109×59 méter
Készítésének ideje: i. e. 2700 körül
A piramis magja az eredeti masztaba, amely kőborítású, de belseje agyaghabarccsal tapasztott kőzúzalékból áll.
A Dzsószer-piramisnál a téglamasztaba hagyományaitól az építkezés technikájában sem tudtak elszakadni. Az építmény konstrukciója, szerkezete, kivitelezése, a kövek – kváderek – viszonylag kis mérete a régi módszereket tükrözi. Az oszlopokat Imhotep a falakhoz építette, nyilván nem bízott azok szilárdságában, a ritkán előforduló szabad oszlopokat mindenesetre födémekkel kötötte össze. A hornyolt oszlopok és a kőből készült álajtók új típusú díszítmények a királytemetkezésben. A piramis alakja az egyszerű masztaba hatszoros megismétlése, mely új formának nincs funkciója, szimbolikája és hagyománya; azok később, másodlagosan kapcsolódtak hozzá, bár igen gyorsan el nem hagyható hagyományokká lettek.
Dzsószer sírja és sírkerülete nélkülöz bármiféle egységes tervet, vagy akár konkrét elképzelést. Az egyes szakaszok mintha pillanatnyi szeszélyből, ötletszerűen kerültek volna kivitelezésre. A sírkerület maga a hagyományos masztaba-temetkezés konvencióit követi, s Dzsószer abüdoszi álsírja is egyszerű masztaba. Dzsószer egész családjával a piramisba temetkezett. A későbbi piramisok kizárólag az uralkodó sírhelyéül szolgáltak.
A kápolnák, a halotti kelengye raktárai és a sírkamrák rendszertelen, girbegurba folyosórendszerből nyílnak, melynek egyes részei kilógnak a felépítmény alól. A kanópusz-edények kamrája teljesen elkülönítve, külön bejárattal a piramistól messzebb esik. A halotti templom északon van, míg később mindig keleten. A piramiskerületen – azaz a kerítésfalon – belül két olyan templom is található, melyek stílusa a korábbi korokra jellemző, csakúgy, mint a szed-terület. Szintén a korábbi időkre jellemző, hogy egyetlen építménynek sincsen kidolgozva a belső tere, sőt soknak bejárata sincs. Az egész egy töretlen fejlődés menetébe illeszkedik: tumulus – masztaba – lépcsős masztaba… E sorozat állomásaiból azonban Dzsószer sírja egymagában sokat képvisel.
Dzsószer sírja ma is – legalább 4600 (de inkább 4700) évvel elkészülte után – lenyűgöző a mai 121 × 109 × 59 méteres méreteivel. Meggyőzően hirdeti az egyiptomi királyi hatalom nagyságát. Zakaria Goneim szerint (Elveszett piramis) Dzsószer talán csak arra gondolt, hogy építménye az Ősvízből (Nun) kiemelkedő első szárazulatot, az Őshegyet jelképezi, ezért egyetlen fontos jellemzője a mérete. A domb vagy halom kultikus jelentősége már a predinasztikus-, azután pedig az I-II. dinasztia korában látszik az uralkodósírokon. Ebből kifolyólag az egyiptológusok jó része ma is osztja Goném véleményét a magasság és a méret fontos szerepére vonatkozóan.
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzs%C3%B3szer-piramis
fotók: PieR