Ma már szinte minden gyógyszertárban és drogériában lehet vásárolni terhességi teszteket, amelyek vizelet hatására pillanatok alatt, nagy bizonyossággal elárulják, hogy gyermeket vár-e az illetÅ‘. Egy közelmúltban lefordÃtott egyiptomi papirusz tanúsága szerint ez a fajta eljárás azonban korántsem a modern kor szüleménye.
A Carlsberg nevet hallva, a legtöbb embernek valószÃnűleg a népszerű dán sörmárka jut elsÅ‘ként az eszébe. A ma már világszerte működÅ‘ sörgyárat megalapÃtó Jacob C. Jacobsen érdeklÅ‘dése azonban messze túlmutatott a sörfÅ‘zésen. Ugyancsak az Å‘ nevéhez fűzÅ‘dik a Carlsberg AlapÃtvány létrehozása, amely – amellett, hogy a sörgyár többségi tulajdonosaként funkcionál –, komoly természettudományos és örökségvédelmi tevékenységet végez mind a mai napig.
Az alapÃtvány által Koppenhágában üzemeltetett Carlsberg Laboratórium a 20. század közepéig mintegy 1400 ókori kéziratot tartalmazó egyiptomi papiruszt gyűjtött össze. A Kr. e. 2000 és Kr. u. 100 között keletkezett dokumentumok között szép számmal akadnak – a Laboratórium kutatási profiljába illeszkedÅ‘ – tudományos és orvosi feljegyzések is. A gyűjtemény – amelyet az alapÃtvány a Koppenhágai Egyetemnek adományozott – jelentÅ‘s részben még ma is lefordÃtatlan.
A fordÃtási munkálatokat nem csak az nehezÃti, hogy a gyűjtemény papiruszai erÅ‘sen sérült és töredékes formában maradtak fenn, de az is, hogy viszonylag kevés egyiptomi orvosi szöveg maradt az utókorra, Ãgy azok szókincsének megfejtése még a hieroglifákat jól ismerÅ‘ kevés kutató számára is nagy kihÃvást jelent. A kitartó munka azonban mindig meghozza a gyümölcsét, mint ahogy azt az egyik már megfejtett papirusz is tanúsÃtja.
A mintegy 3500 évvel ezelÅ‘tt keletkezett feljegyzés számos ókori gyógymód mellett megÅ‘rzött egy eljárást is, amelyet a fáraókori Egyiptom asszonyai arra használtak, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy gyermeket várnak. A leÃrás szerint az antik terhességi teszt meglepÅ‘en hasonló módon működött mint napjainkban. A nÅ‘nek rá kellett vizelnie egy zsák árpára, valamint egy zsák tönkebúzára – majd várnia a reakciót. A feljegyzés szerint, ha az árpa kezd növekedni, akkor fiú-, ha pedig a tönke hajt ki, akkor leánygyermeket várt az illetÅ‘. Ha egyik fajta mag sem mutatta a növekedés jeleit, akkor azt úgy értelmezték, hogy a nÅ‘ nem terhes.
MÃg a mai terhességi tesztek a nÅ‘i szervezetben megváltozott hormonegyensúlyt mutatják ki, addig az egyiptomi módszer – bár ezt valószÃnűleg akkor még nem tudták – a megnövekedett ösztrogénszint hozta működésbe. Az elvégzett kÃsérletek alapján ugyanis az ösztrogén valóban képes kiváltani a gabonamagvak növekedését, Ãgy becslések szerint a fáraókori terhességi teszt pontossága, akár a 70 százalékot is elérhette. (Ez az arány természetesen csak a terhesség állapotára igaz, a gyermek nemének meghatározása teljesen alkalmatlan volt a módszer.)
Az ókori egyiptomiak orvosi szakértelme a késÅ‘bbi korok civilizációira is nagy hatással volt. Az egyiptomi orvoslás számos eleme tovább élt a görög, illetve római szövegekben, amelyekbÅ‘l aztán – az arab tudósok közvetÃtésével – átkerültek a közép- és kora újkori Európa tudományos világába is. Jól mutatja ezt, hogy a vizeletvizsgálat nagy szerepet játszott a bizánci orvoslásban is, mÃg a 16-17. századi Európában számos helyen fordultak elÅ‘, úgynevezett pisipróféták, akik a vizelet szÃnébÅ‘l igyekezték meghatározni, hogy milyen betegségben szenved a hozzájuk forduló beteg, vagy éppen azt, hogy milyen nemű gyermeket vár egy terhes asszony.