A hajdani építők által felfestett számok lehetnek a Dzsedi-robot által a Kheopsz-piramisban felfedezett vörös hieroglifák.
A gízai nagy piramis, amely i.e. 2580-2530 körül épült, egyedüliként maradt fenn az ókori világ hét csodája közül. Négy szűk járatának a rendeltetése 1872-es felfedezésük óta foglalkoztatja az egyiptológusokat. A két felső a "Király sírkamrájától" a külvilág felé vezet, és egyes elképzelések szerint az uralkodó lelkének (Kájának) kijáratai voltak. A két alsó aknát, amelyek a "Királyné sírkamrájából" indulnak, és folytatás nélkül érnek véget, 1993-ban kutatták először.
A járatok feltárására Záhi Havvász, az antikvitásokat felügyelő miniszter hirdette meg a Dzsedi-projektet, a nemzetközi kutatás annak a varázslónak a nevét viseli, akivel Kheopsz konzultált a piramis tervezése közben. A pályázat győztese, a Leedsi Egyetem, amelynek szakemberei által konstruált robot lett, amelyet egy parányi kamerán kívül miniatűr ultrahangos készülékkel is felszerelték, valamint egy olyan "bogárral", amely akár egy 19 milliméter átmérőjű lyukon is képes átpréselni magát.
A robot május végén kezdte a kutatást a déli aknában, és kamerája elég apró volt ahhoz, hogy a "mészkőajtón" lévő parányi lyukon "bekukucskálva" észlelje a 4500 éves feliratokat. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt a rejtett kamra padlóján látható három, vörös okkerrel festett ábra keltette fel. Luca Miatello független kutató, az óegyiptomi matematika szakértője szerint hieratikus számokról van szó. "Jobbról balra olvasandók és a 100-as, 20-as és 1-es számot jelölik. Az építők egyszerűen megjelölték az akna hosszát, amely 121 királyi könyök, avagy kubik" - magyarázta Luca Miatello.
Az ókori egyiptomiak mértékegysége, a királyi könyök 52,3-52,5 centimétert tett ki. Egy kubik hét tenyérből állt, ezek mintegyike 4 ujjból. Mint Luca Miatello kiemeli, a vörös jelzések az egykori építők "feljegyzései". A hajdani szakemberek a piramis járatait precíz matematikai számítások alapján tervezték meg.
Az akna felderítését végző csapat várhatóan 2011 augusztusában lesz képes a vörös felirat részletesebb vizsgálatára, amikor a speciális Dzsedi robot egy nagyobb felbontású kamerával felszerelkezve fog visszatérni a Királynők Kamrájának déli aknájába.
A kutatást vezető Záhi Havvász kapcsán több botrány robbant ki az elmúlt hónapokban, Egyiptom főrégészét és miniszterét legutóbb egy régészeti lelőhelyeket veszélyeztető ingatlanfejlesztési terv miatt támadták.