Szárazság okozhatta az egyiptomi Óbirodalom hanyatlását 4200 évvel ezelÅ‘tt - vélik a walesi Aberystwyth Egyetem kutatói, akik a Kék-NÃlusnak életet adó Tana-tó (Etiópia) üledékét vizsgálták.
A kutatásról a Global and Planetary Change cÃmű folyóiratban jelent meg tanulmány. A tudósok azt vizsgálták, hogy miként változott a tó vÃzszintje az elmúlt tizenhétezer év során. A csapadékok mennyiségének változása különlegesen fontos a szubszaharai Afrikában (Fekete-Afrika), ahol a hosszan tartó szárazságoknak igen komoly gazdasági és társadalmi következményei vannak - olvasható a PhysOrg tudományos hÃrportálon.
A térségben az éghajlatot az afrikai-ázsiai monszunok, valamint az úgynevezett trópusi konvergenciazónának (ITCZ/ Intertropical Convergence Zone) a mozgása befolyásolja. Ez az egyenlÃtÅ‘ mentén húzódó alacsony nyomású, nem állandó zóna, ahol az északkeleti és a délkeleti passzátszelek találkoznak, s rendszeres az erÅ‘s zivatartevékenységgel kÃsért csapadék. A trópusi konvergenciazóna nagyjából egybeesik a hÅ‘mérsékleti egyenlÃtÅ‘vel, de északra, illetve délre tolódik, az évszaktól függÅ‘en, körülbelül 5 szélességi fokkal. A zóna az óceánok felett gyengén észlelhetÅ‘, különösen a Doldrums (szélcsendzóna) néven ismert területeken.
"Az ITCZ szezonális elmozdulásai befolyásolják a monszun erÅ‘sségét. ErÅ‘sebb monszuntevékenység mellett pedig magasabb volt a tó vÃzszintje, s ez nyomon követhetÅ‘ a tó Å‘si üledékében. A Tana-tó különösen megfelel az ilyen vizsgálatok számára, hiszen igen közel van az ITCZ északi határához, Ãgy a trópusi konvergencia-zónának akár enyhe, déli irányba történÅ‘ elmozdulása is kiolvasható a tó geológiai történetébÅ‘l" - magyarázta Michael Marshall, a tanulmány vezetÅ‘ szerzÅ‘je.
Az üledék vegyi és mágneses vizsgálata alapján következtethettek a tudósok a csapadékmennyiségre, a rétegek radiokarbonos kormeghatározásával pedig képesek voltak meghatározni, a szárazabb és csapadékosabb periódusokat.
Mint kiderült, egy különlegesen száraz periódus volt 4200 évvel ezelÅ‘tt. A Tana-tó üledékének tanúsága szerint ekkor csökkent a vÃzszint, s ezáltal a megszokottnál kisebb volt a NÃlus áradása, amely kevesebb hordalékot terÃtett szét a folyó deltavidékén. A régészeti leletekbÅ‘l kiolvasható, hogy ekkor az Óbirodalom már meggyengült, a szárazság pedig hozzájárulhatott a hanyatlásához.
"A Kék-NÃlus a Fehér-NÃlus mellett a NÃlus legfontosabb forrása. Ráadásul a Kék-NÃlus hozza a NÃlus áradásakor a földeken szétterülÅ‘ hordalék java részét. E termékeny földek biztosÃtották Egyiptom gazdagságát, Ãgy a NÃlus áradásának megváltozása alapjaiban rengethette meg a társadalmat" - hangsúlyozta Michael Marshall.