Az egyiptomi misszió Dr. Zahi Hawass vezetésével megtalált a homok alatt egy elveszett várost, és így hívta: Aten felemelkedése. A város 3000 éves, III. Amenhotep uralkodási idejében használták, illetve Tutanhamon és Ay is tovább használta.
"Sok külföldi képviselet kereste ezt a várost, és soha nem találta meg. Tutanhamon halotti temploma felkutatásával kezdtük a munkánkat, mert Horemheb és Ay templomai is ezen a területen találhatók ”- mondta Hawass.
Az egyiptomi expedíció meglepődve fedezte fel a legnagyobb várost, amelyet valaha találtak Egyiptomban. Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója, III. Amenhotep király, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította, aki 1391-től 1353-ig uralkodott Egyiptomban. Ez a város a nagy király fia, a híres IV Amenhotep azaz Akhenaton.
Ez volt az egyiptomi birodalom korszakának legnagyobb közigazgatási és ipari települése Luxor nyugati partján.
„A város utcáit házak szegélyezik, amelyek falainak egy része legfeljebb 3 méter magas - folytatta Hawass -, felfedhetjük, hogy a város nyugat felé nyúlik, egészen a híres Deir el-Medináig.”
Betsy Brian, az amerikai baltimorei John Hopkins Egyetem egyiptológiai professzora elmondta: „Ennek az elveszett városnak a felfedezése a második legfontosabb régészeti felfedezés Tutanhamon sírja óta”.
„Az elveszett város felfedezése bepillantást enged az ókori egyiptomiak életébe abban az időben, amikor az egyiptomi birodalom volt a leggazdagabb és segít bennünket megvilágítani a történelem egyik legnagyobb rejtélyét: miért költözött el Akhenaten & Nefertiti Amarnába? ”- tette hozzá Brian.
A feltárási terület III Rameses halotti temploma - Medinet Habu és III Amenhotep memnoni temploma között helyezkedik el. Az egyiptomi misszió Tutankhamon halotti temploma felkutatására kezdett el ezen a területen dolgozni.
Tutanhamon utódja, Ay király egy olyan helyszínen építette templomát, amelyet később déli oldalán a III. Ramszesz temploma Medinet Habuban határolt.
Az egyiptológusok úgy vélik, hogy Ay temploma korábban Tutanhamonhoz tartozott, mivel ott találták a fiatal király két hatalmas szobrát. A templom északi része még mindig a homok alatt van.
Az ásatás 2020 szeptemberében kezdődött, és heteken belül a csapat legnagyobb meglepetésére a sártéglák formációi minden irányban megjelenni kezdtek. Amit feltártak, az egy jó állapotban lévő, megőrzésre váró, szinte teljes falakkal rendelkező, a mindennapi élet eszközeivel teli helyiségek helye volt.
A régészeti rétegek évezredek óta érintetlenül feküdtek, az ókori lakosok úgy hagyták őket, mintha tegnap lett volna.
A misszió első célja ennek a megegyezésnek a mai napig tartott. Hieroglif feliratok találhatók a boros edények agyagsapkáin. A történelmi utalások azt mondják, hogy a település III. Amenhotep király három királyi palotájából, valamint a Birodalom közigazgatási és ipari központjából állt.
Számos régészeti lelet, például gyűrűk, szkarabeusz, színes kerámiaedények és sárból készült téglák, amelyek III. Amenhotep király kartusának pecsétjeit viselték, megerősítette a város keltezését.
Mindössze hét hónapos ásatás után több területet vagy negyedet tártak fel.
A déli részen a misszió egy pékséget, egy főző- és ételkészítő helyet talált, ahol sütők és tárolóedények találhatók. Méretéből megállapíthatjuk, hogy a konyha nagyon sok munkavállalót és alkalmazottat látott vendégül.
A második, még mindig részben felfedetlen terület az adminisztratív és lakónegyed, nagyobb és jól elrendezett egységekkel.
Ezt a területet cikcakk fal veszi körül, csak egy hozzáférési pont vezet a belső folyosókhoz és lakóövezetekhez. Az egyetlen bejárat arra szolgált, hogy valamiféle biztonsági okból képes szabályozni a be- és kilépést a zárt területekre.
A cikk-cakk falak az ókori egyiptomi építészet ritka építészeti elemei, elsősorban a 18. dinasztia vége felé használják. A harmadik terület a műhely.
Az egyik oldalon az iszaptégla gyártási területe templomok és melléképületek építésére szolgált. A téglákon III. Amenhotep király (Neb Maat Ra) kartusát viselő pecsétek vannak.
Máshol nagyszámú öntőformákat találtak, amit amulettek és finom díszítő elemek gyártásához használtak. Ez további bizonyíték arra, hogy a városban mind a templomok, mind a sírok számára díszeket állítottak elő.
A misszió az összes feltárt területen számos olyan eszközt talált, amelyet valamilyen ipari tevékenységben, például fonásban és szövésben használnak.
Fém- és üveggyártási salakot is feltártak, de az ilyen tevékenység fő területét még fel kell fedezni.
Egy másik figyelemre méltó dolog egy olyan személynek a temetése, akit oldalra kinyújtott karokkal találtak, és egy kötél maradványait találták meg, amivel körbetekerték. Ennek a csontváznak a helye és helyzete meglehetősen furcsa, és további vizsgálatok folynak.
Ez az értékes információ nemcsak két ember nevét adja meg nekünk, akik a városban éltek és dolgoztak, hanem megerősítették, hogy a város aktív volt, és III. Amenhotep király fia, Akhenaten társuralkodásának idejét.
Az ásatás során egy iszappecsét is előkerült, olvasható feliratokkal: „gm pa Aton”, amelyet lefordíthatunk „a káprázatos Aten tartományának”, ez a neve annak a templomnak, amelyet Akhenaten király épített Karnakban.
A történelem folyamán egy évvel az edény elkészítése után a várost elhagyták, és a fővárost Amarnába költöztették. De vajon tényleg így történt? És miért? És vajon a város újra benépesült-e, amikor Tutanhamon visszatért Thébába?
Csak a terület további feltárásai tárják fel, mi történt 3500 évvel ezelőtt.
A településtől északra egy nagy temetőt tártak fel, amelynek kiterjedését még meg kell határozni.
A misszió eddig különböző méretű, sziklábavágott sírt fedezett fel, amelyek a sziklába vájt lépcsőkön keresztül érhetők el. A sírépítés közös jellemzője a Királyok Völgyében és a Nemesek Völgyében.
A munka folyamatban van, és a misszió azt várja, hogy érintetlen, kincsekkel teli sírokat tárjanak fel.
Forrás: https://see.news/hawass-announces-discovery-of-lost-golden-city-in-luxor/?
Commenti