Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselÅ‘je, Kuvi sÃrját fedezték fel és bizonyÃtékot találtak egy eddig nem ismert királynÅ‘ létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett - közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet.
Kuvi sÃrhelyét, amelyben megtalálták a fÅ‘tisztviselÅ‘ mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat.
A sÃrkamra falát egy jelenet dÃszÃti, amelyen a fÅ‘tisztviselÅ‘ látható egy áldozati adományokkal teli asztal elÅ‘tt ülve. A cseh régészek Kuvi sÃremléke mellett találtak egy feliratot is egy eddig ismeretlen óegyiptomi királynÅ‘rÅ‘l, aki az V. dinasztia (Kr. e. 2435-2306) utolsó idÅ‘szakában élt. Szetibhor királynÅ‘ neve és cÃmei egy vörös márványból készült oszlopba vannak bevésve, amely az újonnan feltárt fÅ‘nemesi sÃrhely bejárata közelében található.
A Kuvi-féle temetkezési hely Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett található. Régészek évtizedek óta kutatják és vitatják, ki lehetett ennek a rendhagyó piramisegyüttesnek a tulajdonosa, ez egyébként az egyiptomi Óbirodalom legnagyobb eddig ismert királynÅ‘i sÃremléke.Â
Cseh régészek az új leletek alapján most bizonyÃtottnak látják, hogy a piramisegyüttes tulajdonosa Szetibhor, Dzsedkaré Iszeszi fáraó eddig nem ismert felesége lehetett. Ezt jelzi az is, hogy az épÃtmény Dzsedkaré sÃrhelye mellett található. A királynÅ‘ konkrét tumbáját azonban egyelÅ‘re nem találtak meg a kutatók.Â
Dzsedkaré Iszeszi Kr. e. 2414 és 2375 között uralkodott. A királynÅ‘i sÃrhely nagy területe és épÃtészeti megoldásai alapján a csehek szerint Szetibhornak meghatározó szerepe lehetett Dzsedkaré trónra kerülésében és uralkodásában. A fáraó ezt valószÃnűleg azzal is meg akarta hálálni, hogy felesége, a királynÅ‘ végsÅ‘ nyughelyéül szolgáló épÃtményeket, amelyek megközelÃtÅ‘leg 2435 és 2306 között keletkezhettek, a korábban szokásosnál pazarabb módon készÃttette el. A királynÅ‘i sÃrhely templomában például olyan épÃtészeti elemek találhatóak, amelyeket akkoriban csak a királysÃrokban használtak - mutat rá a Cseh Egyiptológiai Intézet közleménye.