Azt gondolná az ember, hogy a több mint 3000 éve elhunyt királyok felmentést kaphatnak a modern kor bürokratikus intézkedései alól, ám sajnos nincs így. Amikor 1974-ben II. Ramszesz egyiptomi fáraó holttestét állagmegóvás céljából Párizsba reptették, érvényes úti okmánnyal kellett rendelkeznie.
1974-ben az egyik legismertebb egyiptomi fáraó, II. Ramszesz maradványait speciális franciaországi laboratóriumokba kellett szállítani, ugyanis az eltelt évek igencsak meglátszottak az egykor hatalmas uralkodó holttestén, amely gombás fertőzés jeleit mutatta. Az akkor érvényes francia törvények kimondták: mindenki, aki belép az országba – legyen élő vagy halott –, rendelkeznie kell érvényes útlevéllel.
Az egyiptomi hatóságok eleinte vonakodtak kiadni úti okmányt Ramszesznek, ám végül győzött a bürokrácia, és kapott egy igazolványt az ókori uralkodó, aki megkapta az „elhunyt király” címkét is, mintegy foglalkozásként. Amikor a múmia megérkezett a párizsi Le Bourget reptérre, uralkodónak kijáró, katonai tiszteletadással fogadták. Csakúgy, mint bármely más államfőt.
Az ókori Egyiptom leghatalmasabb uralkodójának tartott II. Ramszesz Kr. e. 1279 és 1213 között ült a birodalom trónján. A 19. dinasztia harmadik fáraója számos hadjáratot vezetett, birodalmának határai Szíriától Núbiáig nyúltak. II. Ramszesz idejéből való a népszerű egyiptomi turistalátványosság, az Abu Szimbel-i templom. A közel 66 éven át uralkodó, a korban égimeszelőnek számító, kb. 170-175 centiméter magas fáraó több mint 90 évet élt (úgy vélték, elhunytakor a világnak is vége lesz), halálát követően eredetileg a Királyok Völgyében temették el, de ókori egyiptomi papok később elvitték onnan a maradványokat, nehogy a fosztogatók áldozatául essen. 1881-ben találták meg a múmiáját egy titkos királyi rejtekhelyen Deir el-Bahriban több mint félszáz uralkodó és nemes maradványai között. Ekkor a múmia még szinte kifogástalan állapotban volt, mindenféle fertőzés elkerülte.
Bár az egyik leghosszabb ideig uralkodó egyiptomi fáraó gyermekeinek számát illetően olykor túlzásokba esnek a források, a kutatók szerint a király körülbelül 85-100 utódot valóban nemzett feleségeinek, akik közül nyolc viselte a nagy királyi hitves címét. Ugyanakkor egyes becslések szerint a feleségeinek, valamint szeretőinek száma is a kétszázhoz közelíthetett. Közülük az ókori Egyiptom egyik legnagyobb és legünnepeltebb uralkodójának kedvence a férjét több hadjáratra is elkísérő, diplomáciai vénával is megáldott Nofertari volt. Legalábbis erre utal, hogy az uralkodó feleségei közül a legtöbb emlékmű róla maradt fenn. A király hat gyermekének biztosan ő adott életet.
Ramszesz büszke volt a gyermekeire, így a szokás ellenére több templomon is megörökítette őket. Bár a fáraó idősebb gyermekei a származásuk alapján őket megillető helyet foglalhatták el az egyiptomi társadalomban, fiatal utódai közül nem mindegyiknek volt felhőtlen az élete. Az ismeretlen anyától született Ramszesz-Meriamon-Nebweben hercegről például tudjuk, hogy púpos volt, és harmincas éveiben bekövetkező haláláig egy zárt háremben tengette mindennapjait.
Comments